na, miután pár napja írtam egy hosszú postot, amit nem ctrlcéztem, és időtúllépés miatt elveszett, most újra nekivágok. akkor még a 4 utcára lévő kórház elől kellett wifiznünk, mostmár luxuskérónkban is sugárzik az internet. ennyit bevezetőnek.
tegnap egész nap munka után kajtattunk, fárasztó volt, de kellemes, alapos városnézés. a lexinton avenue-n nézlődtem, bekémleltem egy chez le chef nevű cukrászda-kávézó ablakán. nem is akartam bemenni, olyan kicsinek tűnt, de a tulaj kinyitotta rám az ajtót, és beinvitált. nagy ősz pofaszakállas-bajszos, szakácsruhába öltözött, jókedélyű (kicsit mikulásforma) fickó volt, mondtam neki, hogy munkát keresek, mire ő, hogy hétvégente kéne neki segítség, és leültünk beszélgetni. rövid úton rá lehetett jönni az akcentusából h német származású, úgyhogy bedobtam: hát én beszélek ám németül, halló!
Oh, sehr gut!
Ja ich hab in Deutchland für ein Jahr gelebt...
Oh, welches Stadt? etcetc.
na innentől egész jól eltársalogunk, nem is gondoltam h megy még a német...főleg h ő félig angolul, vicces volt egyik mondatot így-másikat úgy.
na de abban maradtunk, hogy ha nem válik be neki a "Russin"-ja (értsd orosz női alkalmazott), akkor felhív, ill hívjam mindenképp. szó mi szó baromi szimpatikus volt az öreg.

a másik érdekes ember hazafelé a metrón akadt velem szembe, ültem ő meg fölöttem állt, és beszélgetett egy csajjal. ha láttatok már bugyuta amerikai vígjátékot, azok tipikus "nerd"-je volt. az a fajta fickó, akinek akkor is kiesik a szájából a fogszabályzó, ha nincs neki. de volt vastag keretes szemüveg, lenyalt haj, görbe hát, furcsa beszéd. félreértés ne essék, szimpatikus volt a srác, csak pont mint a filmekben, hát magamban mosolyogtam kicsit.

a harmadik durva volt, eddig nyban még nem láttam ilyen szegény hajláktalant. rögtön előző emberünk leszállta után lépett a metrókocsiba, borzasztó koszos, szakadt ruhájú, fiatal fekete lány. elkezdett beszélni, elmondta, hogyan jutott ide, alig tudtam kivenni, a kocsi túlvégében állt. viszont figyeltem a new yorkiak arcát, és azon gondolkoztam vajon többségük ebben is csak egy showt lát-e (mert ugye az elég gyakori az itteni metrón), vagy valami mélyebbet. nem sikerült kiderítenem, de a velem szemben ülő nő arcán láttam a sajnálatot meg a rémületet.

na ennyit a 3 emberről.

éééééés
ma kaptam munkát!
nagy öröm volt, délben jelentkeztem, estére vissaz is hívtak tréningre. étterem, busser job. majd még írok róla, öröm, de olllyan kemény lesz, jobb nem is belegondolni csak élvezni;)
meg Benji is írt vmit közben, inkább elolvasom azt.
eddig tehát 3 dolgozónk van (Ben, Nik, Ger).
csókolom.