Csak egymásra számíthatunk

Valahogy mostanában túl sok minden illetve semmi nem történik ahhoz, hogy írjak (írjunk?) a blogra, kicsit most nehezebb erőt venni magamon, hogy írjak. nem is emlékszem mi az amit még posztoltam, el is olvasom.

Megvolt, első héten csak lunchot kaptam, majd meghaltam az unalomtól, kevés borravaló is jön össze belőle. és korán kell kellni. komolyan az elmúlt egy hónapban többször kelltem fel 8 előtt mint tavaly egész évben. Az a vicces, hogy igazából pontosan ugyanakkor kelek fel mint otthon, csak míg akkor otthon délután kettő volt, addig itt reggel 8.
Viszont érzem, hogy egyre jobban megy, mondjuk volt honnan fejlődni, hisz semmit nem tudtam a témáról. Egyre inkább érzem, hogy nem csak felveszem a rendelést, hanem valóban eladom a cuccot, aogy mondjuk pushing-olom a drágább dolgokat. Jó fejek a munkatársak is, pontosabban elvagyok velük munka közben, (illetve ma megvolt az első munkahelyi veszekedésem, de nyilvánvalóan azért mert a foodrunner hülye volt és feleslegesen ugrált).
Na de,
Szombat, viszonylag semmilyen lunch, ebédhez képest sokan vannak csak 1 bussboy, mert az egyik eltűnt (mármint bejelentés nélkül nem jött többet) Carlossal vagyok beosztva, aki egy tök jó fej Mexikói, már épp csináljuk a zárást, közben family van (így hívják a közös kajálást az éttermekben, tök vicces) Jönnek a vacsisok, köztük Jan is. Jan jó arc, cseh a srác, 5 éve van kinn, ugyanúgy jött ki mint mi, ilyen gyere nyárra dolgozni amiba cuccal, csak ő itt maradt, (mielőtt bárki megijedne vagy lelkendezne, senki sem tervezi, hogy kinnt maradna közülünk huzamosabb ideig) jó arc, Egy volt osztálytársamra hasonlít, Kiss Gáborra, csak kicsit magasabb, nem szőke hanem fekete a haja, és nem kopaszodik. De az arcvonása, meg a mozdulatai, gesztusai tényleg ráemlékeztetnek (és pont ugyanúgy nevet, vicces). Na szóval állunk sorba a kajánál, amikor találkozunk, szokásos New York-i csevej amikor meglátjuk egymást, Hello How are you? busy volt e nap stb. Ekkor még minden rendben volt.

Ezek után viszont, Jan mintha a kajálás után egy fél pohárka bort töltött volna magának (?) lehet ilyet?, és meglepő módon nem csinál semmit, hanem csak ül, pedig itt az a policy, hogy mindig csinálj valamit, ha nem akkor ott a kijárat, mi nem tarunk itt. Meg is kérdezi a főnök kajált e már vagy mi a fax? amire Jan valami elég furát válaszol(nem érteni) főnök vissza is kérdez vagy 5ször, végül azzal zárja le a beszélgetést, hogy oké nem baj ha nem értem, ezek után Jan, elalszik a kanapén, elkezd hortyogni meg minden, ez még vicces (tényleg, valahogy az volt) na de ezután, Valami bekattant, mármint nála, és elkezdett álmodni(?) talán, és elkezdett beszélni, majd egyre hangosabban, végül üvölteni, na és persze nem szép dolgokat, szegény már túl régóta volt kinn ahhoz, hogy már álmodni is angolul álmodik, úgyhogy az angol kacifántossága miatt a Fuck szó elég sokszor hangzik el. Ez már félelmetes volt, de csak nekem, a többiek nevetnek, pedig sztem ez már kurvára nem volt vicces, olyan volt mint az ördögűzőben a csaj, főnök ráüvölt hogy mi a fasz, felébred vagy visszajön alfából tökmindegy, megkérdi a főnök maf? nem tud válaszolni még mindig, majd a főnök elkezd vele üvöltözni, hogy örült, és neki nem kellenek őrültek és kidobja, Jan kimegy arréb megy 20 métert és elalszik a lépcsőn, ahonnan kétszer leesik, kijönnek a mentők, innentől kezdve nem tudom mi történik vele. Az emberek közben nevetnek, a legempatikusabb meg annyit mond, "szegény, pedig kedves volt a vendégekhez" mint a filmekben, szánalmas volt. Ekkor megjön a másik manager, elmeséli neki Taso mi a pálya, kérdezi akkor mi lesz este, mire főnök Peter ráérsz este? persze. Így kaptam meg az első estémet, durva volt, Jan megkattant, nem hinném, hogy fél pohár bortól, egyszerűen valami történt csak nem tom mi. De talán dúrvább volt az emberek reakciója, sőt. Eszembe jutott apám annyiszor elmesélt vicce ami utáltam, amerikáról meg a kapcsolatokról (apa üres medencében ál mondja a fiának, ugorj gyerek mondja de üres a medence apa mondja elkaplak, gyerek ugrik apa arrébb ugrik gyerek összetöri magát kérdi mért tette ezt az apja mire a válasz: tanuld meg fiam, amerikában az ember a saját apjában se bízhat meg, és csak magára számíthat) na én is ezt éreztem, addig jó arc itt mindenki, amíg nem kell segíteni, aztán röhögnek a nyomorodon, az ember rossz (adler, [mindig]), szar világ, stb. tényleg csak magunkra számíthatunk, illetve egymásra, még jó hogy együtt jöttünk ki, tényleg.

Na ezek után az első vendégem egy apa fia páros volt akik kicsit kattantak voltak (puff), de szerencsére ők nem csináltak semmi durvát, elmentek 5ször retyóra (együtt mentek be a két négyzetméteres WC-be) meg kicsit zakkantak voltak, de semmi para. Az este utána jó volt, előbb elmentem mert én voltam az egyetlen duplázó (ez este fél 11et jelent) szal nem tom mennyi borravaló esett le, de tuti sok, csak én 130 csináltam, és a többieknek több asztaluk volt, magyarul jó stex lesz.

Ezekután megkaptam az új beosztást másnap, ami kisebb tupírozás után 6 nap munka, 6 lunchal 2 dinnerrel, ami 2 duplát jelent, péntek és csüt este (az jó, nagyon jó).
Viszont, mint kiderült addig nem kapok paychekket amíg nincs social security card, ami még nincs( emlékeztető 1 hónapja vagyunk itt). jövök haza postaláda, van benne 7 levél, szív nagyot dobban, erre a szaros bank of america levelezik velünk megint(ez a mániája).
na mindegy, holnap szünnap, remélem siekrül értelmesen eltöltenem, skype családdal, múltkor, lévén technikai zsenik vagyunk, mármint mi, a család, megoldottuk nagyival a beszélgetést is, ő felhívta apámat, aki összerakta a vonalas telefont és a mikrofont meg a hangfalat otthon és máris beszéltem nagyival, nagyon király volt. Talán belefér valami múzeum, vagy elmegyek egy helyre amit a marci mondott, puccos olasz, pincért keresnek, hátha...

ja ma kaptunk fejmosást a bullshitet nagyon kedvelő és előszeretettel üző Taso-tól personal integrityből, Lehet, hogy összekéne ereszteni Jensen bával? Bár ez Jensen papával ellentétben egy senkiházi balfasz