4

volt egy portugál felmenőkkel rendelkező francia busserünk, nem nagyon férhet kétség hozzá, hogy ő volt a legjob közűlünk. volt már tapasztalata, tudta hogy kell magadra aggatni a tányérokat, nem holmi nyári kalandvágyó kölök. elsőre nem volt szimpatikus, de hogy is lehetne szimpatikus valaki, aki ennyire francia. aztán egész jóba lettünk, megvolt a közös ellenség (lásd az 2-es szám, előző poszt). mára át lett firkálva tollal a neve a beosztásban, a műszakjait pedig fehér szövegkihúzó takarta el. mint megtudtam, harmadszor késett el, kirúgták. ő hiányozni fog.
azért a következményekről annyit, hogy mivel 40 óra felett dolgozott nálunk a srác, kaptam még 15-öt erre a hétre, és többször is egyedül leszek olyan forgalmas műszakokban, amikor eddig vele dolgoztam. pénzügyileg nyilván nem fogok rosszul járni, de tartok tőle, hogy egy kicsikét meg fogok halni.