nem vagyok valami búcsúzós hangulatban, pedig más sincs az előző napokban, mint vállveregetés, jók legyetek, vigyázzatok magatokra. De mivel semmi konkrét nincs még meg a new yorki életünkből, az egész iszonyú távolinak tűnik, a holnapután amerikában olyan, mintha arra gondolnék, milyen lesz két év múlva.
A kinizsi utcán átlépdelve a kutyaszarokon, jegybeíratásról hazafelé, veszek egy le monde diplomatique-ot a kőbánya kispesti relayben (az egyetlen hely, ahol találtam), a vonat felé le az életveszélyes lépcsőn, a változatosság kedvéért javítás alatt levő mozgólépcső mellett, a maradék cuccommal balanszírozva cigány bácsi jön szembe - "de jó kis nagy szaros segged van! de azért beleraknám a kakiba!".
Hát helló Magyarország.
Wednesday, June 18, 2008
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
1 comment:
teúristen :-))) jucus, nem is értem miért utaztál el, ha ilyen csodás élményekben lehet része az embernek kőbányán :-)
Post a Comment